A hihetetlen Mangart-Nyereg - A Subaru Road Trip keretén belül
Október végén - november elején kihasználtuk a sok munkaszüneti napot és elmentünk egy nagy utazásra. Több országban, több városban, több nemzeti parkban is jártunk, és ezt autóval abszolváltuk. Innen is a neve az utazásunknak: Subaru Road Trip.
Magáról az utazásról úgy gondoltuk, hogy a Mangart megér egy különálló bejegyzést, a többiről pedig majd később fogunk beszámolni.
A Mangart Szlovénia harmadik legmagasabb hegye a maga 2677 méterével. A Júlia-Alpokban található hegy a Triglav Nemzeti Park része.
A kiépített autóút Olaszországból indul, majd Szlovéniába ér. Fő érdekessége, hogy az olasz hadsereg építette 1938-ban, mindössze 6 hónap alatt a Jugoszláv sereg ellen. Körülbelül 12 km hosszú, 980 métert magasodik és 5 sziklába vájt alagutat tartalmaz. Mi már nem kimondottan ezen a régi úton haladtunk, mert 2000 novemberében annyira megrongálódott, hogy felújították. Az út megőrizte vad jellegét, hiszen keskeny (egymás mellett 2 autó el se férne), nagyon emelkedik, és sokszor a hegyek peremén vezet. Akár egy rali gyorsasági szakasz is lehetne.
Több parkoló is található felfelé, mi a legfelsőbe akartunk megállni, de végül kénytelenek voltunk az alatta lévőben, mert az utat lezárták. Nem is volt nagy baj, így legalább többet sétálhattunk a Mangarton. Bár hozzáteszem ez az út végig egy nagy emelkedő volt, szóval nem is lazítottunk. Párszor megálltunk gyöngyörködni a tájban és fújtatni egyet-kettőt.
A panorámát szavakkal nem tudnám leírni. Meseszép, gyönyörű...ezek nem adják vissza azt az érzést, amikor ott vagy. Csendes, nyugodt, tiszta, friss, feltöltő...ezek már inkább. Kitisztultunk, megnyugodtunk, elértünk a lelki békénket... nagyjából így tudnám leírni, hogy milyen érzés a Mangarton lenni. És mi még csak nem is voltunk a csúcson.
Merthogy a csúcs 2677 méter magason van, amihez már kell egy fajta magabiztosság és erőnlét, és persze egy minimális via ferrata felszerlés sem árt. Mi nagyjából 2200 méterig másztunk fel, ami bőven nem a csúcs, de így is nagyon boldogok voltunk.
A fenti parkolót, ha jól értemleztük Mangartsko sedlo-nak hívják, ahonn minden irányba csodálatos panoráma tárul elénk. Észak felől Olaszországot látjuk a lábunk alatt kis tavacskával; dél felől az utunkat, ahonnan jöttünk és a Mangart többi részét; keletről a Mangart csúcsát és az oda fel vezető utat; nyugat felől pedig a Skala hegycsúcsot.
Állatok közül csupán pár madár szállt felettünk. Sok lehet a kecske a hegyen, mert mindenhol kecske kakival találkoztunk, de kecskével eggyel sem.
A nyereg mindenkit vár: aki szokott kirándulni és aki nem szokott. Utóbbiaknak is nagyon ajánlom, csak egy autó kell, amivel fel tud menni a felsőbb parkolók egyikéig.
Megbeszéltük, hogy jövőre ugyanitt, még feljebb, csak nem ugyanekkor. Az őszt azért lehetett érezni, a szél nagy volt és hideg.
