Alsó-Jegenye völgy
Október 30.-án egy rövid, kellemes, erdőben sétálgatós kikapcsolódásra vágytunk, ezért ellátogattunk megnézni a Budai-hegység legnagyobb vízesésést, amely már nagyon régóta szerepelt a bakancslistánkon.
Autóval Solymár és Budapest határán lévő Shell benzinkutat céloztuk meg. Itt, az út szélén, hosszan parkoló kocsikkal találkoztunk. Az első ház mellett indul a sárga jelzésű ösvény, amelyenek kezdetét több tábla is jelzi. Egy hirtelen ereszkedést követően már találkozunk is a Paprikás-patakkal, amelyet majd a végéig fogunk követni. A fákon lévő és fákról lehulló sárga levelek a földön és a patakon, az öreg fahidak, a csordogáló patak mind kellemes látványt nyújtottak, meg is adták a hangulatot az erdei sétának.
A parkolótól mindössze 0,7 km-re lévő vízesés a völgy ékköve. Az útról balra kell letérni, amikor ott egy fa lépcsőt látunk meg és vízcsobogás hangját halljuk. Sajnos tábla nem jelzi, hogy itt kell lefordulni, de nem lehet eltéveszteni. A tiszta vizű patakból 5 méter magasról csobog a Jegenye-völgyi vízesés, amely a Budai-hegység legnagyobb vízesése.
A vízesés alá nem tudunk lemenni, de a kijelölt utat követve, a patakhoz közel, szemből is megnézhettük a zuhatagot. Ekkor azonban sok faág állta a kilátásunk útját.
Az ösvényen tovább haladva az egykori gát romjait láthatjuk, majd utána egy kis tájváltozást tapasztalhatunk. Jobbukon egy hatalmas homokkő fal emelkedik, amelyet pár lépés után egy újabb követ.
Tovább haladva bal oldalon egy rozoga híd túloldalán található a Rózsika-forrás. Vize nem ivóvíz, ahogy a tábla is jelzi. A nagyon szép forrást egy szobor is díszíti. Vize a patakba folyik.
Pár perc után elérünk a Szomjas-tisztáshoz, amely közepén egy májusfa áll. Pár pad és szemetes konténer biztosítja a piknikezés hangulatát. Mi is kicsit megpihentünk, megettünk egy csokit, miközben észrevettük, hogy ám a patak medre tovább folytatódik, a tisztás elején megállt a víz, és nem folyik tovább. A sok lehullt falevél miatt nem tudtuk jobban szemügyre venni.
A tisztásról több út is indul tovább, mi maradtunk a sárga jelzésen. Nagyjából 20 perc séta után kilyukadtunk a Solymári vár alatt. Felmásztunk a dombon, kifizettük a csekély összegű belépőt, majd megtekintettük az egykori vár romjait.
Az 1355-ben épült várat az 1541-es török harcok során hagyták el. 2005 folyamán nagymértékű felújítást végeztek el a romokon, a leletek feltárása még a mai napig is tart. Az egykori Öregtorony ma már kilátóként üzemel, amelyről pazar körpanoráma tárul elénk: a budai hegyek, a Pilis és Solymár települése.
Miután itt végeztünk, ugyanazon az úton mentünk vissza, mint amin jöttünk.
Ez a kis kirándulás ideális lehet minden korosztály számára, továbbá, valószínűleg minden évszakban érdemes ide kijönni.
Km: 6,2 km
Szint: 114 m
Mozgási idő: 1:40
Egész idő: 2:06