A Balaton körbetekerése elég nagy hagyomány hazánkban. Mindenkinek van róla véleménye, akár tapasztalata, a biciklisek körében kötelezően teljesítendő bakancslistás (vagy sisaklistás?) elem. Évek óta gondolunk rá mi is, minden évben elhagyja a szánkat, hogy "idén nem jött össze, majd akkor jövőre". 2024 június elején hosszabb szabadságunk alatt sor került rá, és egyáltalán nem bántuk meg, hogy eddig vártunk vele.

Tavaly a Kelet-Balaton kört tekertük le, amely a Tihany és Szántód közötti rövid szakasz átkompolásával teljesíthető, nagyjából 78 km-es útvonal. Már akkor megbeszéltük, hogy a következő nyáron tényleg megcsináljuk a nagy kört, ugyanúgy hárman.

A képeken látszódni fog, de tudom, hogy sokaknak fontos információ, így leírom. Én váltós teherkerékpárral (short john), férjem single speed Csepellel, Peti pedig egy váltós Magellánnal tekert.

Első nap: Balatonvilágos - Révfülöp

A Déli-pályaudvarról vonatoztunk le Balatonvilágosra, a tó sarkára. Az állomáson van kút és tiszta mosdó is. Feltekertünk a maradék kis dombon, majd megérkeztünk a panoráma kilátópontra. A kötelező képek után a hétköznap csendjében Balatonakarattya és Balatonkenese közötti 10%-os lejtőn lesuhantunk, majd megálltunk egy boltnál jégkrémet enni. Balatonkenese és Balatonfűzfő között sokáig élvezhettük a fák árnyékát. Balatonalmádiban, a tó egyetlen vegán étteremnél terveztünk ebédelni, de amikor odaértünk, szembesültünk vele, hogy aznap nem nyitnak ki. Éhes letargiába esve a fiúk kerestek egy új lehetőséget, így esett a választásunk a Balatonfüred elején található Öböl Piknikre (spárgás rizottó, sült zöldségkrém tortilla chipssel). De addig még 13 kilométert meg kell tenni, bár legalább pont a bicikliút mentén található.

Teli pocakkal Füreden azért még egy fagylalt a kellemesen árnyékos sétányon belefért. Tihany felé közeledve a kerékpárút minősége egyre rosszabb, érdemes lassabban menni, mert sok a hepe-hupa. Aszófő felé haladtunk, a félszigetet nem lehet körbetekerni - vagyishát lehet, mert "minden út, bringaút", de nem terep kerékpárral voltunk. Érdemes megállni s hátrapillantani a félszigetre, nagyon szép látvány.

Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali, Zánka. Utóbbin már van pár emelkedő s lejtő, s persze a gyermektábor, amely előtt a Haditechnikai Parkban több tank, helikopter és ki tudja még, hogy mi áll. Áthaladtunk még Balatonszepezden, majd megérkeztünk aznapi szállásunkra, a révfülöpi Napfény Kempingbe. Elfoglaltuk a kis mobilházunkat, amely erre az időszakra tökéletes kényelmet biztosított nekünk. Megfürödtünk a Balatonban, amely azért még hűvös volt az északi parton. Finomat vacsoráztunk, beszélgettünk, este még néztük a Balaton sötétedő fényeit, majd nyugovóra tértünk (szerencsére a körülöttünk lévő gimis kamasz fiúk se hangoskodtak). A kemping nagyon szimpatikus, van benne kisbolt, étterem, italozó s több különböző fajtájú szálláslehetőség is.

Útvonal: Balatonvilágos > Balatonakarattya > Balatonkenese > Balatonfűzfő > Balatonalmádi > Balatonfüred > Zánka > Révfülöp
Táv: 74 km
Szint: +255 m; -315 m
Mozgás idő: 4:17
Egész idő: 7:13

Második nap: Révfülöp - Alsóbélatelep

A kempingből való kicsekkolást követően átvágtunk Révfülöpön. Balatonrendesen mindent rendben találtunk, majd előttünk egyre jobban látszó jellegzetes Badacsony magasodott. Badacsonytomajnál elköszöntünk a Balaton és az autós forgalom közelségétől, mert a kerékpárút kicsit feljebb, a Római úton vezet. Folyamatos hullámvasutazás fogad, de ez nem jelentett problémát, mert szép új burkolatú aszfalton suhanhattunk. A szép hegy, a sok szőlőültetvény, a borvidék, a mediterrán hangulat mind jellemző a környékre. Lassabban is mentünk, olyan jó volt itt lenni. Felelevenedtek bennem a környék kéktúra emlékei.

Badacsonytördemicnél megálltunk egy kék kútnál, majd Szigliget felé tovább nosztalgiáztam az itteni kéktúra kalandjainkon. A Szigligeti-vár mellett álló Antal-hegyet az ellenkező irányból kerüljük meg, majd a 71-es út melletti kerékpárúton folyunk tovább. Egy mexikói ételeket kínáló kocsi előtt kicsit megállunk az árnyékban, majd Balatongyörök felé suhanunk. Előttünk magasodik a Keszthelyi-hegység, s néha a Festetics-kilátó is felvillan. Az aszfalton egyre több motiváló üzenet olvasható, amelyek az Ultrabalaton futóinak szólhattak, de a meleg napon nekünk is jól jöttek.

Hamarosan megérkezünk Keszthelyre, ahol nagyon finomat ebédeltünk a John's Pub étteremben (avokádós cukkini spagetti). A Helikon park platánfái között tértünk vissza a bicikliútra. Ahogy átértünk a déli partra, az első településig, Balatonberényig nem találkoztunk biciklissel vagy nyaralóval, bár még házak se voltak, csak pár autó ment el az úton, így elég kihaltnak tűnt az eddigiekhez képest.

Balatonkeresztúron megálltunk a Florida Fagyizónál, ahol olyan sok fagyi van, ami vegán és gluténmentes is, hogy csak nehezen tudtam három ízt kiválasztani. Ha erre járunk, mindenféleképpen álljunk meg pár gombócra, megéri!

Balatonfenyvesen még betértünk egy boltba ellátmányért, majd Alsóbélatelepen parkoltunk le a járműveinkkel. Ma is elmentünk fürdeni a Balatonban. Az északi parthoz képest itt melegebb és sekélyebb is volt a víz - mint az ahogy általában lenni szokott. Labdáztunk, a Nap lefelé menő sugaraiban megszárítkoztunk. Szálláshelyünkön órákon át játszottunk a Capitaly-val, a magyar Monopoly-val.

Útvonal: Révfülöp > Badacsonytomaj > Szigliget > Balatongyörök > Keszthely > Balatonberény > Balatonmáriafürdő > Balatonfenyves > Fonyód-Alsóbélatelep
Táv: 74,2 km
Szint: +165 m; -185 m
Mozgás idő: 4:03
Egész idő: 7:13

Harmadik nap: Alsóbélatelep - Balatonvilágos

Utolsó napunkra megismerhettük a déli part egyenletességét és hosszú egyeneseit, amelyek jellemzően a házak, nyaralóövezetek között vezetnek.

Fonyódon gyönyörködtünk még a panorámában, majd Balatonboglár felé közeledve megvillant előttünk a Gömbkilátó. Balatonszemesen nosztalgiáztam egyet, majd Balatonszárszón egy büfében ebédeltünk (sült krumpli és friss saláta). Kinéztük, hogy melyik vonattal megyünk majd haza, s megvettem rá a jegyeket.

Szántódtól újra ismert terepen jártunk, ámbár néhány helyen módosítottak az útvonalon, főleg az emberektől nyüzsgő részektől távolodtunk el kicsit. Zamárdiban és Siófokon nagy volt az élet, sok volt az ember és az autó is. Időben voltunk, így megálltunk Siófokon a Szigliget utcában található büféknél, ahol pihentünk, beszélgettünk, csipegettünk, mosdóztunk. Ha már ennyi időnk volt, akkor kisétáltunk a Rózsakertbe, majd a mólóra is. 

Innen már csak körülbelül 11 kilométerre van a balatonvilágosi vasútállomás. A Sóstónál lévő nyomvonalat nagyon kedvelem, sok a fa, emiatt sok az árnyék és érezhetően hűvösebb is van. Jó az út, kicsi a forgalom, jó itt gurulni. Ám a vasútállomásra még fel is kell érni: 15%-os emelkedő vár ránk, amely tetején futnak a sínek. Tudtuk, hogy ezzel köszönünk majd el, ezzel zárjuk a Balatonkörünket, de attól még nem volt kellemes.

Pulzusunk normalizálódott, vártuk a vonatot, majd 1,5 óra múlva befutottunk a Déli-pályaudvarra.

Útvonal: Fonyód-Alsóbélatelep > Fonyód > Balatonboglár > Balatonszemes > Balatonföldvár > Zamárdi > Siófok > Balatonvilágos
Táv: 62,5 km
Szint: +55 m; -45 m
Mozgás idő: 3:26
Egész idő: 7:11

Sok vízvételi lehetőség van a tó körül, de érdemes a Közkutak applikációban megnézni ezeket.
A legtöbb vasútállomáson van kút és tiszta mosdó is. Utóbbi a szabadstrandokon, vagy néhány fizetős strand bejáratánál is található.

Az aszfalt minősége többnyire jó volt, a felújított részeken kiváló. A kitáblázottság is megfelelő, s egyértelmű.

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram