Montizások 2021-ben
2021 szeptember végén vettem egy montit, hogy megnyíljon előttem is az erdei biciklizés világa. Mivel a biciklis túrák is mindig nagy helyet foglaltak el a szívemben, ebben a bejegyzésben kicsit röviden, de tömören mutatom be az első pár hónap kalandjait, majd egy következőben már az ideieket, ezzel is segítve akár a te, akár mások szórakozását.
Pilis, Urak asztala
A Pilisszentlászló, Hegytető Parkolj+Bringázz (P+B) parkolójába autóztunk el. Ha Szentendre felől jövünk, akkor ez a parkoló jobb kézre lesz, még a település előtt. Innen biciklire pattantunk, és nagyjából 3 km múlva a Pap-rétre értünk - ez a Pilis Bike (PB) 2-es, aszfaltos út szakasza. Kéktúrázók előnyben, a szakasz ismerős lehet, hiszen erre fut a kék is.
Innen északi irányban, 2,5 km-t megtéve, és 110 métert megmászva elérkezünk az Urak asztala (590 m) magaslatra, amely a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomásaként szolgált. A szebb napokat is látott területen ma már a természet az úr, a beton falakat pedig graffitik díszítik. De még milyenek! Az egyik oldalon nagyon kreatív ógörög vízhordó edények láthatóak, mindegyiken egy a 21. századra jellemző tárgy vagy esemény jelenik meg: own goal, long live to riots, free wifi, jin-jang, bemutató kézfej.
Miután itt kinéztük magunkat, visszagurultunk a Pap-rétre, ahonnan most északnyugati irányba, a PB4-es útvonalon mentünk tovább. Nem volt tervünk, hogy meddig megyünk, de egy idő után eszünkbe jutott, hogy nagyon jó az aszfalton lefelé suhanni, de ezen vissza is kell mászni, és még az autóhoz is el kell jutni. Ezért egy kanyarnál megfordultunk, visszamásztunk a rétig, amit újra a PB 2-es, meredekebb útszakasz emelkedője, majd lejtője következett.
Idő közben párszor megálltunk, hiszen ez volt az első nagyobb terepen való biciklizésem, fújtatnom kellett. Illetve, megmentettünk pár az út közepére tévedt hernyó életét, és ahol lehetett, megcsodáltuk a tájat is.
Útvonal: Pilisszántó, Hegy-tető -> Pap-rét -> Urak asztala -> Pap-rét -> Pap-réti út -> Pap-rét -> Pilisszántó, Hegy-tető
Km: 18 km
Szint: 430m
Mozgási idő: 2:05
Egész idő: 3:30
Hármashatár-hegy, Szépjuhászné, János-hegy
Első Budai-hegyes montizásom örök emlék lesz, mint (szerintem) mindenkinek. Napsütötte október eleje volt, én pedig nagyon motivált. Első célunk a Virágos-nyereg volt, amelyet a Flórián tér, majd a Farkastorki út dombjain át, a Testvérhegy mellett közelítettünk meg. A mászás nagy volt, helyenként toltam is a biciklit, de 8,3 km-t követően, és 264 m megmászásával később megérkeztünk a Hármashatárhegy híres csomópontjára.
A pihenő után a sárga jelzésen leszáguldottunk a Határ-nyeregig (ahogy azt minden helyi montis szokta), ahonnét aztán a Hármashatárhegyi repülőtér jobb oldalán végiggurultunk, majd az autók közé, az aszfaltra fordultunk. Felküzdöttük magunkat a Szép Juhászné úton, ahol némely autós vészesen közel előzött ki minket. Eddigre már eléggé elfáradtunk és megéheztünk, ezért a Szépjuhászné gyermekvasút állomás előtt található Mint a mókus fenn a fán elnevezésű büfében lángosoztunk. Én egy normál méretűt ettem, de a fiúk az óriást választották, a lenti képen mutatom a különbséget.
Pont a büfével szemben, az út túloldalán található a Jánoshegyi út, ami, mint ahogy a neve is mutatja, a János-hegy tetejére visz fel minket. Én feszegetni akartam a határaimat, és a nagyobb pihenő is sokat segített, így felmentünk a libegőig, majd a Normafáig. Itt található a kedvenc rétesezőm, és a fiúknak régebbről volt egy olyan ígéretük, hogy ha egyszer feltekerek a Normafára, akkor kapok 2 rétest. A sor, a hideg és szél ellenére én ezt beváltottam, nagyon ízletes volt!
Szinte ugyanúgy tekertünk visszafelé. Számomra, a kifáradásom miatt az aszfalt biztonságosabb volt, de a fiúk kihasználták, hogy feljöttünk ide is, így már zúztak is lefelé. Ezt követően pedig a Budakeszi úton csorogtunk le, s gurultunk haza. Ez lett egyben az eddigi leghosszabb biciklizésem, nem hogy még montival.
Útvonal: Testvérhegy -> Virágos-nyereg -> Határ-nyereg -> Szép Juhászné -> János-hegy -> Normafa -> János-hegy -> Budakeszi út
Km: 42 km
Szint: 636 m
Mozgási idő: 4:34
Egész idő: 7:19
Farkas-erdő, alias Mókus-erdő
A káposztásmegyeri Farkas-erdő régi nagy kedvencem, mert rengeteg mindent lehet csinálni. Sétálni, kirándulni, futni, kutyát sétáltatni, madarakat és mókusokat lesni, faleveleket gyűjteni, állat menhelyre menni, és természetesen biciklizni is.
A majdnem 52 hektáros erdőben több típusú biciklivel is lehet jókat tekerészni. Rengeteg nagyobb, és kisebb ösvény van amelyek behálózzák az erdő egész részét. Többször voltam már itt, de még mindig tudok találni olyan részt, ahol még nem jártam. Emellett jól megférnek az állatok és az emberek is a területen. Nagyon sok madáretető van kihelyezve, ahol nem csak verebek, cinegék, rigók fordulnak elő, hanem rengeteg mókus is! Mivel farkast egyszer sem láttunk, át is neveztük Mókus-erdőnek a helyszínt.
