Nagy-Kopasz hegyi körtúra
Október végén egy kellemes, erdei, valami látvánnyal rendelkező, de nem túl megterhelő egészségügyi kirándulásra vágytunk. Ebből lett a Nagy-Kopasz hegyi körtúránk a Tarnai-pihenővel és a Csergezán Pál-kilátóval. Ősszel és covid idején kitűnő választás!
Október végén egy kellemes, erdei, valami látvánnyal rendelkező, de nem túl megterhelő egészségügyi kirándulásra vágytunk. Ebből lett a Nagy-Kopasz hegyi körtúránk a Tarnai-pihenővel és a Csergezán Pál-kilátóval. Ősszel és covid idején kitűnő választás!
Egy kis tisztáson lévő kereszteződés (a visszaút itt csatlakozik majd) után elkezd az ösvény folyamatosan felfelé kaptatni, míg végül, nagyjából 2 kilométerrel és 136 méterrel később, megérkezünk a kopár Tarnai pihenőhöz. Szépen belátható a környék, nem zavarják fák a kilátást. Előttünk nagy fenyves erdők terülnek el, amelyeken itt-ott még észrevehetőek a 2014. évi ónos esőzések pusztító nyomai. Tiszta időben láthatjuk Biatorbágyot, Pátyot, Herceghalmot, Zsámbékot és akár Etyeket is.
Ittlétünkkor kellemetlen hideg szél fújt, ezért nem maradtunk sokáig. Folytattunk utunkat a kilátó felé: ez kicsit több, mint 2 kilométerrel távolabb épült, a hegy tetején. Útközben, a főútvonalról letérve, egy félreeső helyen, ahol még turistajelzés sem volt, találtunk egy keresztet, amelyen a "Kitörés 1945.11.11." felirat szerepel, amely a budaörsi kitörésnek állít emléket.
Pár kaptató után megérkeztünk a Nagy-Kopasz tetejére (559 m), a Csergezán Pál-kilátóhoz. A Kopaszról érdemes tudni, hogy a Budai-hegység legmagasabb hegye. A kilátót 2006-ban adták át, és egy óriási fa vitorlát jelképez.
A kilátó legfelső részéből pazar körpanoráma terül elénk: belátható az egész Budai-hegység. Különlegessége, hogy teljesen más perspektívából mutatja az ismert tájegységet, mert most hátulról vizslatjuk. Előttünk az Erzsébet-kilátó, és a hírközlései tornyok a Hármashatár-hegyen. Ha nagyon tiszta az idő, ezeken túl, akár a Mátra vagy a Börzsöny vonalait is észrevehetjük. A kilátó masszív, viszont amikor mi jártunk itt nagy szél fújt, amely a fenti időtöltést kellemetlenné tette. A gerendákon kis, kör alakú információs táblácskák segítenek, hogy melyik települést látjuk épp. A kilátó körül több pad is található, amely ideális lehet egy kis pihenésre.
Ez után a zöld háromszög ösvény enyhe, folyamatos lejtmenetbe vált át, amely során végig az erdőben, lehullott falevelek és néhol egész úton elterülő pocsolyák között haladtunk tovább. Átmentünk egy fekete törzsű fák közötti ligetes szakaszon, ahol a szél felénk fújta a szombati ebéd illatát Nagykovácsi széléből.
A következő kereszteződésben balra fordultunk, és a zöld jelzésen haladtunk tovább, egy keskenyebb, emelkedős erdészeti úton. Ez elvisz minket az Anna vadászlakhoz, amely a környék egyik csomópontja. Itt találhatóak Csergezán Pál festőművész és Rácz Antal erdőmérnök emlékművei. Előbbi hamvai a környéken nyugszanak.
Ezt követően a zöld plusz jelzésen maradva ereszkedtünk tovább egy hosszú, murvás, széles útszakaszon. Az egyik információs tábla a hős pilótákról mesél. Körülbelül 2 kilométer múlva letértünk balra, és a sárga plusz jelzésen haladtunk tovább. Ez kivisz minket, a feljebb említett kisebb tisztásra, ahol a kirándulásunk elején megfordultunk. Innen már csak visszasétáltunk az autóhoz.
Az útvonalon végéig érthetőek és láthatóak voltak a piktogramok. Szeméttel nem nagyon találkoztunk, habár kukával és padokkal is csak a kilátónál. Talpunk alatt szinte a túra felénél ropogtak a lehullott falevelek, minden-féle színben, formában és nagyságban.
Utunk során szinte végig ettünk valamit (főleg többféle kekszet és almákat), új mottónk is született: "Nah, eszünk már?"
Útvonal: Tarnai pihenő -> Csergezán Pál-kilátó -> Anna vadászlak
Km: 14 km
Szint: 373 m
Mozgási idő: 3:31
Egész idő: 4:21