Szeptember elején Egerben töltöttünk pár napot. A Kéktúra 22-es szakasza innen közel van és tömegközlekedéssel könnyen elérhető, ezért elmentünk lejárni. A Mátrát és a Bükköt összekötő dombvidék kicsit jellegtelen, kicsit unalmas, de kezdő- és végpontjai több érdekességgel várnak.

Egerből a reggel 9 órakor induló busszal érkeztünk meg Sirokra, nagyjából 40 perc alatt. Már szinte hagyomány, hogy betértünk a buszmegállónál lévő boltba, ahol vettünk egy-egy csokit és italt, amiket a kinti padon fogyasztottunk el. Közben felemlegettük, hogy milyen volt, amikor legutóbb, a nászutunkon voltunk itt, s bejártuk a 21-es szakaszt.

A kék jelzéseket a Petőfi Sándor utcán kezdtük követni. Elsétáltunk az előtt a vendéglátóhely előtt, ahol régebben osztálykiránduláson voltam, majd a Dózsa György utcára kanyarodva, elkezdtük leküzdeni az első emelkedőket. Emlékszem, amikor gimnazistaként itt voltam, megláttam a dombot és inkább fel se mentem a várba. Ahhoz képest, most végig beszélgetve, akadályt nem jelentő módon sétáltam fel - hát igen, ennyit tesz a sok túrázás és sportolás, meg a tudatosabb életmód.

A Siroki vár (296 m) alatt található parkoló, a belépőjegyet pedig a vár kapujában tudjuk megvenni.

Kezdetleges formában már a honfoglalás utáni időkben állt itt várkezdemény, majd a tatárjárás után kezdett el megépülni az igazi erőd. 1596-ban a törökök sértetlenül vették be, majd 1687-ig ott maradtak. Az erődítmény visszaszerzésről nincsenek biztos információk, de ugyanabban az évben már ismét királyi tulajdon. Egészen 1731-ig, amikor a császári rendeletnek megfelelően felrobbantják.

A várban már sokszor jártunk, de most kihagytuk, mert kicsit tartottunk attól, hogy a szakaszt Marci gyógyuló térde, illetve én az extrém allergia szezon miatt, hogyan bírnánk.

A mellette fekvő természetes képződmények meglátogatását viszont sose hagynám ki. A magasba nyúló Bálványkövek, 12-17 millió éve robbanásos vulkáni tevékenység során keletkeztek. Nevüket onnan kapták, hogy a néphagyomány szerint a kövek egymást szerető, kővé vált barát és apáca, így lettek: Barát- és Apáca-sziklák.

Kicsivel felettük található a Törökasztal, vagy más néven Oltárkő. Ennek a sziklának a csúcsát vízszintesre faragták, amelyen medencéket, tálakat, csatornákat és lyukakat véstek. Több feltételezés szerint itt régen pogány szertartások zajlottak, itt áldoztak. Ezért is hívják sokan Oltárkőnek - amely szerintem sokkal találóbb elnevezés.

Ezen állva a tájban is gyönyörködhetünk: elénk tárul a Siroki vár, a Barát- és Apáca-sziklák, Sirok házai, messzebb a Kékestető csúcsa, a Mátra s a másik irányba a Bükk vonulatai.

Ezt követően a kék jelzés nagy akácosok közé vezet. Marci egyszercsak elharapta a mondatát, megállt és mutatott: 10-15 méterre egy nagy agancsos szarvas legelt. Amint megálltunk, észrevett minket, és elrohant.

A Szalokma-fő-tetőt követően egyre hangosabb fűrészéneket hallottunk. Pár méter múlva találkoztunk a hangok forrásával, szálvágásos technikával vágták ki a fákat. Röviden ennek az a lényege, hogy nem az egész területet irtják, hanem a vágásra érett fák közül csak párat, szálanként. Ezzel nem keletkeznek tarra vágott területek, hanem megmarad a folyamatos erdőborítás, amely jobb a fáknak és az itt élő élőlényeknek.

A lejtő végén, majdnem 7 km megtétele után bekerített, elhagyatott épületek mellett haladunk el, amely közelében sok vörösfenyő magasodik. Egy szélturbina még forog, de, hogy miért, az rejtély. Ez Rozsnakpuszta, itt az út szélén álló OKT információs táblán található a pecsét. Kicsit csipegettünk, majd nem is időztünk sokat, mert a hely nem volt túl bizalomgerjesztő és nem is voltunk még fáradtak.

Innen 3 kilométeren keresztül, amíg elérkezünk egy aszfaltos közútig, széles erdészeti úton haladunk. Még egy erdész is jött rajta terepjáróval. Több helyen a fák úgy összeérnek, hogy hűs, árnyékos alagutat képeztek az út fölött.

Körülbelül egy kilométert kell megtennünk a közút szélén. Átkelünk a Laskó-patak felett, majd jobbra letérve egy kis pihenőhöz érünk. Itt szünetet tartottunk, majd továbbra is széles erdészeti úton kanyarodtunk tovább.

Nagyjából 16 km megtétele után bal kezünk felé lovak legeltek, előttünk a távolban pedig egy bánya volt látható. Ahogy követtük a kék jelzést, elsétáltunk egy tanya mellett, majd felértünk egy nagyobbacska, kopasz dombra. A réten sok virág él, a kilátás nagyon pazar. Könnyedén kivehető a közeli mészkőbánya és kilátó is. Egyértelműen a szakasz egyik ékköve.

A kék jelzésről letértünk, hogy megnézhessük a Vodafone-kilátót (355 m). Ehhez a "törökök nyomában" jelzést követtük, amely a Kecskefar dombján visz át minket. Kecskét ugyan nem, de láttunk itt búbos bankát, két fácánt, bárányokat és teheneket. Ennek a kilátónak is két neve van, mint ezen a szakaszon elég sok mindennek. Hívják Major-tetői kilátónak és Vodafone-kilátónak is, az utóbbi az ismertebb és elterjedtebb. Eleinte csak adótornyot terveztek ide, de a helyiek és a cég megegyezett, hogy kilátót is építenek, amelyet 2004. év végén adtak át. A teljes körpanorámában letekinthetünk Szarvaskőre és a Szarvaskői vár romjaira is. Eger városát is könnyedén megnézhetjük, továbbá természetesen a Bükk láncolatát is. A távolban minthogyha kicsit kilátszana a Bél-kő is, az egykori híres bánya.

Ebből az irányból a kilátóhoz feljutni könnyű volt. Lefelé a kék háromszög jelzést követtük, amely ámbár csak 400 méter, de nagyon meredek. Haladásunkat nehezítette még az instabil talaj: a kövek, a falevelek és a por.

Szarvaskőre beérve már csak pár percet kell sétálnunk, hogy megérkezzünk a Vár presszóval szemben található OKK információs táblához, ahol begyűjthetjük az újabb pecsétlenyomatunkat.

Az út túloldalán csupán pár percet kellett várnunk a buszra, amely alig 30 perc alatt visszavitt Egerbe.

Ez a szakasz nem túl hosszú, nem fárasztó, nem jelent nagy kihívást, könnyedén teljesíthető. Állandó dombvidék jellege van: kicsit fel - kicsit le. Nagy valószínűséggel kevés túrázóval találkozhatunk.

Kék infó: OKT22
Útvonal: Sirok > Siroki vár > Bálványkövek és Oltárkő > Vodafone-kilátó > Szarvaskő
Táv: 19 km
Szint: +680 m ; -625 m
Mozgási idő: 4:46
Egész idő: 6:20

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram