A Források útja átvisz Buda legszebb részein. Túránk a Szent Gellért tér melletti Sziklatemplomtól indul, átöleljük a Gellért-hegyet, majd a Tabánon, a Vérmezőn és a Városmajoron átkelve elérkezünk a Diós árok meredek útjához, ahonnan felmászunk a Normafára, hogy onnan leereszkedve megérkezzünk a célul kitűzött budaszentlőrinci kolostorromhoz.

A Pálos rend
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A máig létező rendet Boldog Özséb 1250 körül alapította, miután egy látomása arra ösztökélte, hogy a szétszórt remetéket összegyűjtse. Védőszentjükként Remete Szent Pált választották, s a pápa 1308-ban nyilvánította őket renddé. Jelenleg öt rendházuk van: Pécsen (Szent Imre), Budapesten (Sziklatemplom), Márianosztrán, Petőfiszálláson, s a székelyföldi Hargitafürdőn. Mára a Magyar Pálos Rend 715 éves.

A Pálos út
A Pálos út egy testi-lelki utazás, amely természetjárás közben érinti a pálosok útjait, betekintést nyerhetünk tanaikba, gondolataikba, és elmerülhetünk kicsit az önismeretben. Mindezt túrázás, zarándoklat közben. Ehhez nem kell hívőnek lennünk, nem kell hinnünk valakiben, vagy valamiben. Egy dolog a közös: a természet iránti szeretet és az ebből fakadó kirándulásvágy. Ha nyitottak és befogadóak vagyunk, akkor pedig lelki vetületben is kalandra kerekedhetünk.

Jelenleg három kijelölt útvonal van: a Források útja (a Budai-hegységben), Remeték útja (a Pilis-hegységben), Szeretet útja (a Visegrádi-hegységben).

Akár egyben, akár szakaszolva, akár kis körökre osztva is lehet teljesíteni az útvonalakat. Ez nem egy jelvényszerző mozgalom, de gondoltak azokra is, akik szeretik az ilyesmit. Ezért elérhető a vezetőfüzet kézzel fogható változatban is (tartalma megtalálható a honlapjukon), amelyben a megadott nyolc állomáson satíroznunk kell, amelyből végül egy képet kapunk. Ezt befotózva egy egyedi jelvény lehet a jutalmunk.

A Források útja
Túrámat a már említett Sziklatemplomnál kezdtem. Az elágazásnál található állomásnál satíroztam. Az odavezető metróúton már elolvastam az ehhez szóló elmélkedést, így azt csak átfutottam, s a füzetben feltett kérdéssel a fejemben indultam tovább. A zöld sáv jelzést követve haladtam a lépcsőfokokon. Idén már többször jártam a Gellért-hegyen, így ismerősek voltak az utak. Pár helyen megálltam vagy lassítottam, szerencsére korán volt még, alig volt ember, így nyugodtabban lehetett gyönyörködni fővárosunkban. 

1,6 kilométerrel később a Filozófusok kertjéhez értem, amely a második állomáspont. Sajnos itt már voltak kora délelőtti turisták, így nem sokat időztem kedvenc szobraim között, de szerencsére Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát még le tudtam fényképezni ember nélkül (ez korábban még sose sikerült). 

A következő 2,8 km-es szakasz a Tabánon, a Horváth-kerten s a Vérmezőn vezetett át. Mind a három parkban sok sétáló vagy játszó kutyust láttam az ősz színes falevelei között, amely megmelengette a szívemet. A harmadik pont a városmajori templomnál található. Itt leültem a gesztenyefák alatti egyik padra, megettem egy almát és egy előző este kisült kölestúrós batyut, s úgy olvastam el a következő fejezetet.

Ezt követően immáron a lila Mária-út jelzést követve átsétáltam a Városmajor parkján, majd a Szent János Kórház oldalán található Diós árkon kezdtem meg a hegymászást. Amikor már kezdett kicsit túl sok lenni ebből az utcából, pont akkor kellett jobbra, a garázsok után lefordulnom, ahol a Susogó utca hosszú lépcsősora várt rám. Ennek a legtetején fogad újabb állomáspontunk, a Kútvölgyi kápolna. 1753-ban egy gyermek beleesett az itt lévő kútba, akit másnap megtaláltak és kimentettek. Csodával határos módon a víztükör felett tudott maradni. Szülei hálájuk jeléül egy fa templomot emeltek a kút mellé, amely ma is áll.

Innen továbbra is a lila Mária-út jelzést követve haladunk a meredek utcákon, megkerüljük a köztársasági elnök rezidenciáját, majd felkapaszkodunk a Gereben utcán, amely után talpunk alól végre eltűnik az aszfalt, s megérkezünk a Normafa szélére. Visszagondolva az aszfaltos utcák legalább békések és csöndesek voltak, nem úgy mint a közkedvelt és zsúfolt park, de sebaj, legalább a kevésbé járt utakon haladok és a kutyák itt is kedvesek, s végre van mosdó is. Az Anna-rét sarkában vár ránk az Anna-kápolna, ami immáron az ötödik állomásunk. A kis kápolnát 1825-30 között emelték, de a kommunizmusban 1952-53 körül lerombolták. 1992-ben, széleskörű támogatás és összefogás eredményeképpen újjáépítették.

Utolsó állomáspontunk 3,5 km-rel távolabb és 160 méterrel lejjebb fekszik, amelyhez immáron a kék Mária jelzést kell követnünk. A Libegő épületénél áttérünk az aszfalt mellett haladó útvonalra, amely lassan ereszkedik, miközben néha hallani a gyermekvasút mozdonyának füttyét. A lefelé folyó gerincen lecsorgunk, ahol a kövek a tegnapi egész napos esőzéstől csúszósak. Átkelünk a Budakeszi úton, majd a parkoló után átsétálunk a játszótéren, ahol a fekete pálos P betűje mutatja nekünk tovább az utat. Átsétálva egy fa kerítés kapuján, hamarosan megérkezünk az egykori budaszentlőrinci pálos kolostorromhoz. A forgalmas közút közel van, de a madarak éneke oly hangos, hogy könnyen elfeledkezem róla, hogy mellettem ott a civilizáció, csak a felszentelt kövek s azok története érdekel az erdőben.

A 13. században épült kolostort nagyszabású építkezéssel bővítették, amikor 1381-ben Velencéből ide kerülnek Remete Szent Pálnak, a rend névadójának földi maradványai. Az évek során folyamatosan változó és egyre nagyobb alapterületű templom és kolostor volt, ám 1526-ban a törökök elpusztították. Több lelet megtalálása után arra következtetnek, hogy a kolostor bizonyos részei nem pusztultak el teljesen, s a 16. század folyamán is használták. Az viszont bizonyos, hogy 1686 után a pálosok már nem tértek ide vissza.

Az út végig jól jelölt, bár van egy-két rész ahol jobban kell figyelni. Többször a pálos utas matricák vagy felfestett jelzések segítenek.

Számomra a zarándoklat erős kifejezés lenne, én ezt inkább egy egyedül teljesített túrának éreztem, amelyben társam volt egy füzet, amely néhol két állomás között ellátott gondolkodni valókkal. 

Infó: Források útja
Útvonal: Sziklatemplom > Filozófusok kertje > Tabán > Vérmező > Városmajor > Diósárok > Kútvölgyi kápolna > Normafa > Anna-kápolna > Budaszentlőrinc, pálos kolostorrom
Táv: 14,92 km
Szint: +605 m ; -370 m
Mozgási idő: 3:38
Egész idő: 4:29

További fényképek, sztorik, érdekességek:
Facebook
Instagram